Fortuna - Hatodik fejezet

Hatodik fejezet

Felérve a szobámba, követem bátyám utasításai, miszerint a gardróbot a fürdőszobában találom.

Belépve körülnézek, de valahogy nem látom meg a keresett szekrényt. Már majdnem megindulok vissza, hogy pontosabb útbaigazítást kérjek, mikor meglátok egy fogantyút a hatalmas tükör szélén. Kíváncsian megfogom, megpróbálom eltolni. Nem akar mozdulni, pedig most már tudom, hogy jó helyen vagyok. Megpróbálom magam felé húzni, amivel nagyobb sikerrel járok, de még mindig nem nyílik ki. Hát akkor kombináljuk a kettőt. Kifelé húz, majd balra tol. És igen, sikerül. Amikor jobban megnézem a gardróbom, rá kell jönnöm, hogy nagyobb, mint maga a szoba. Oké, elég sok ruhám van, mert táncolok is, és megmaradtak a fellépési ruháim, de nem ilyen sok.

Nagyot sóhajtok, és elkezdem a ruhámim egytől egyig kiakasztgatni a vállfákra.

Közben gondolkodom.

Jól esett kimondani, hogy új életet akarok kezdeni, és szerintem Dorian is örül ennek, annak ellenére, hogy nem mondott semmit erre a megjegyzésemre.

Jól esett elmondani, hogy találkoztam Sarah-val, és jó volt látni, hogy Dorian végre tényleg boldog.

Valamit viszont elfelejtettem közölni bátyámmal. Mégpedig, hogy ma este bulizni megyünk. Nagyon szeretném már felmérni a lehetőségeim ebben a kisvárosban, és a ma este tökéletesnek ígérkezik. Ha van egy kis szerencsém, találkozok néhány korombeli emberkével, akikkel talán összebarátkozom.

És nem mellesleg, Dorian is szerezhetne már magának barátnőt. Biztos, hogy jól esne neki egy kis gyengédség. Amennyire tudom, nincs barátnője, mióta az ikrek meghaltak.

Azon kapom magam, hogy már ki is pakoltam az összes ruhámat, és csak állok a ruháim előtt.

Körülnézek, és csak most veszem észre, hogy a ruháim a gardrób felét elfoglalják. Uh, tehát még sincs olyan kevés ruhám, mint azt gondoltam volna.

Gyorsan lerohanok a lépcsőn, hogy közöljem Doriannal, ma bulizni megyünk. Mikor belépek a nappaliba, látom, hogy a hiper-szuper számítógép előtt görnyed. Biztosan az egyik könyvét írja.

Mikor meghallja, hogy bejöttem, hátrafordul, és rám mosolyog.

- Mondd, Lana!

- Csak azért jöttem, hogy közöljem, ma bulizni megyünk.

- Bulizni? Ma nem lehet. Sok a dolgom. Be kell fejeznem ezt a fejezetet, és Jacknek szerdán tárgyalása lesz, amire át kell néznem a feljegyzéseit.

- Dorian, ma még csak péntek van. Majdnem egy heted van átnézni azokat a feljegyzéseket, és szerintem az a fejezet is várhat. Tanuld már meg, hogy az életben lazítani is kell!

- De…

- Nincs de! Ma bulizunk és pont!

Nagyot sóhajt, de rájön, hogy nincs értelme velem vitatkozni, ezért bólint.

- Na, ez a beszéd! Kilenckor indulunk!

- Micsoda? Lana, nyolc óra! Nem tudok elkészülni egy óra alatt!

- Drágám, - lépek hozzá közelebb. – ha én el tudok készülni egy óra alatt, akkor neked is menni fog!

- De…

- Mondtam már! Nincs de! Inkább kapcsold ki azt a számítógépet, és kezdj el készülődni. – odahajolok hozzá, és puszit nyomok az arcára. – Egy óra múlva találkozunk!

Megfordulok, és ráérősen elsétálok a szobámig.

Megállok az ajtó előtt, és megcsodálom újdonsült szobámat. Még mindig nem hiszem el, hogy ez csak az enyém.

Odasétálok a hófehér ágyamhoz, és végighúzom az ujjam a selyemágyneműn. Odalépek az üveghez, és megcsodálom a kilátást.

Mivel pont a hátsó udvarra néznek az ablakok, láthatom, hogyan kergetik egymást az égen a madarak. Látom, hogyan dülöngélnek a fák, ha eljut hozzájuk a szél. Szinte már hallom a levelek súrlódását.

Ekkor veszem észre, hogy szintén üvegből, egy kisebb erkély van kialakítva.

Végignézek az ablakokon, és meglátok egy kis fogantyút. Odasétálok hozzá, és a fürdőszobában tanultakat alkalmazom itt is. Mikor kiválik az egyik ablak a sok közül, kilépek. Nagyon óvatosan lépkedek, mert nem tudom, milyen erős az üveg. Kicsit bátrabb vagyok, mikor meglátom az asztalt és a székeket. Ha azokat kibírja, engem is ki fog.

A látványtól megbabonázva megyek el a korlátig, és csak nézem az elém táruló látványt.

Tekintve, hogy már nyolc óra, teljes sötétség borul az erdőre, és a telihold fénye világítja meg fölülről. Az erdei állatok még nem tértek nyugovóra. Hallom a madarak vitatkozását, és azt kívánom, bárcsak az erdő mélyén lehetnék.

Lehunyom a szemem, és átadom magam az éjszakának.

Ahogy megpróbálom beleképzelni magam az erdő éjszakai életébe, furcsa érzés kerít hatalmába. Mintha a lelkem lassan elhagyná a testem, és berepülne az erdőbe. Tisztában vagyok vele, hogy ez őrültség, ezért nem is törődöm vele. Egyszerűen csak élvezem a friss illatot, és közben azon töprengek, hogy mit vegyek fel.

Gondolatban végigfutok a gardrób tartalmán. Egy fekete csőnadrágra és az egyik hip-hop fellépésemkor használt piros felső mellett döntök.

Lassan kinyitom a szemem, és vetek egy utolsó pillantást az erdőre, majd megfordulok, és visszamegyek a szobámba.

Körbenézek, hogy megtaláljam a villanykapcsolót. A nagy keresgélés közben megakad a szemem az éjjeliszekrényen álló órám kijelzőjének fényén. Már fél kilenc is elmúlt.

Hát ezt nem hiszem. Alig voltam kint pár percet.

Magamban morgolódva felkapcsolom a lámpát – időközben megtaláltam a kapcsolót -, beviharzok a gardróbba, előhalászom a kiválasztott nadrágot és felsőt, majd keresek egy hozzá illó piros balerinacipőt.

Behúzom magam mögött az ajtót, és szembefordulok a tükörrel.

Egész jól nézek ki, csak még egy kis smink hiányzik. – bírálom magam a tükörben látottak alapján.

Megkeresem a piperecuccos táskám, és előhalászom belőle az alapozót, egy fekete szempillaspirált, szemceruzát, csillogó szemhéjfestéket és egy halványpiros szájfényt.

Gyorsan elintézem a dolog ezen részét, majd a hajamat veszem kezelésbe.

Közel tíz percet szenvedek, de még mindig nem tetszik, amit látok, ezért egy egyszerűbb frizurát készítek. Kifésülöm a hajam, és megfogom a hajsütővasat. Néhány tincset begöndörítek, és ismét megszemlélem magam a tükörben.

Egész jó…- tűnődöm.

Hirtelen késztetést érzek, hogy mosolyogjak, és nem próbálok ellenállni.

Széles mosollyal az arcomon, kilépek a fürdőszobából, lekapcsolom a lámpákat, és elindulok lefelé a lépcsőn.

Remélem, tetszett ez a fejezet annak ellenére is, hogy nem lett túl hosszú.

Továbbra is kommentekért esedezem!

Puszi

Lina(L)